Olvasóink értékelése: / 1
ElégtelenKitűnő 

TÁMOP-3.1.4.C-14 - 2015. október 5. és 9. között tartották iskolánk pedagógusai - Ágostonné Roskó Judit, Kékné Maxmilián Renáta, Nagy Márta, Kalóz Renáta, Őri Viktória, Stefán László, Takács József, Vadas Éva - a német témahetet.

 

A témahét kiemelt tevékenységei:

    • 1. Egész héten megtekinthető volt a Goethe Intézettől kölcsönzött, fiataloknak szóló kiállítás, amely a mai modern német zene /Hipp-Hopp, Indie, Rap, Pop, és Techno/ témaköréből összeállított plakátokból és az azokhoz kapcsolódó feladatokból áll. A kiállításhoz tartozik egy zenés DVD, több CD a fenti zenei stílusokról.
      A tanulók a plakátokhoz tartozó feladatokat élvezték a legjobban, mivel ezek nem tanteremhez kötöttek. A CD-ken lévő dalszövegek hozzájuk szólnak, a hallás utáni értés fejlesztésében van szerepük; az ilyen szövegek feldolgozása sokkal érdekesebb, mint a tankönyvi szövegek.
    • 2. Kedden a témahét keretében szervezett kirándulásra került sor. Első állomás Devecser, a Somló-vidék kisvárosa volt, ahol diákjaink megtekintették az vörösiszap-katasztrófa emlékkiállítást. A kiállítás helyszíne a Rotary Ház, amely az elöntött területen lévő, mementóházként fennmaradt épületben található. Boldizsár Zsolt kalauzolta végig tanulóinkat a kiállításon, bemutatva a vészterhes napokat. A kiállítás emléket állít a katasztrófa áldozatainak, az odaadó, a bajbajutottakon segítő honfitársainknak és végigköveti az újjáépítés folyamatát. Tanulóink egy rövidfilmet is megtekinthettek az első órák történéseiből. Fotók és a tárlókban található konzervált tárgyak segítenek felidézni a tragédiát. A diákok számára ez megrázó élmény volt, szinte döbbent csendben hallgatták Boldizsár Zsolt szavait, aki személyes tragédiáját is megosztotta a hallgatósággal. Ugyanakkor tanulóink megismerhették a társadalmi, nemzeti összefogás egy szép példáját is, bemutatva, hogyan lehet közös erővel felülemelkedni egy tragédián. A megrázó élmény után tanulóink elsétáltak a Makovecz Imre által tervezett Újjászületés kápolnához, illetve megtekintették a Magyar lakótelepet.
      Utunk ezután a Bakonyban megbújó kis sváb faluba, Magyarpolányba vezetett. Itt elsőként a Tájházat és a Falumúzeumot tekintették meg diákjaink. Izgalmas vezetés során megismerkedhettek a falu múltjával, a német ajkú lakosság történetével, viszontagságaival, illetve a jellegzetes bakonyi népi építészet sajátosságaival, a falu életével, régi használati tárgyakkal, a hétköznapok és az ünnepek szokásaival. A Petőfi utcán sétálva szép bakonyi parasztházakra csodálkozhattak rá diákjaink, megismerve a régi faluszerkezetet, a jellegzetes építészeti megoldásokat. Ezután megtekintettük a barokk stílusban épült, Szent László tiszteletére emelt római katolikus templomot. A templom előtt az Amerikába kivándoroltak adományaiból épült „amerikai keresztet” nézhettük meg.  Tanulóink számára a legnagyobb próbatétel a község fölé emelkedő Kálvária volt, ahova 153 lépcső vezet föl. Pihenőinél 5 sátortetős stáció épületben életnagyságú faszobrok láthatók, a hegycsúcson neogótikus kápolna áll. Diákjaink a kápolnában megpihenve megismerhették a Kálvária történetét, a passiójátszás hagyományát. A kápolnából kilépve páratlanul szép panorámában gyönyörködhettek.
      A kirándulás rendkívüli lehetőséget kínált a kommunikáció, a kapcsolatépítés fejlesztésére. Magyarpolányban anyanyelvi környezetben próbálhatták ki tanulóink német nyelvtudásukat. Érdekes volt megtapasztalni az irodalmi nyelv és a tájnyelv közötti különbséget. Kiváló alkalom nyílt az együttélés szabályainak megtapasztalására. Diákjaink nem tanórai keretek között szerezhettek új ismereteket a történelem, a vallástörténet, a népművészet, a földrajz témakörében, ugyanakkor más szemszögből értékelhették a közelmúlt eseményeit. Hátrányos helyzetű diákjaink számára is lehetőség nyílt hazánk tájait, értékeit megismerni, a közösség, az együttlét örömét megtapasztalni iskolán kívül is. A kevésbé nyitott, zárkózott tanulók is feloldódtak, könnyebben létesítettek kapcsolatot társaikkal. Lehetőség nyílt a gyerekek számára, hogy kötetlen formában, nem iskolai körülmények között beszélgessenek tanáraikkal.
      A tartalmas programok után ízletes, kiadós ebéd következett a Tarka Kakas étteremben, ahol egy igazi bakonyi különlegességet kóstolhattak meg tanulóink. A hazaút során minden tanuló kitöltött egy tesztet, amely a látottakkal kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. A legügyesebbek a témahét végén jutalomban részesültek.
    • 3. Szerdán a nézhették meg a tanulóink. A program két részből állt: a falu németajkú lakosságának hagyományait követő népviselet bemutatása, a népszokások ismertetése; illetve őseik tánckultúrájának bemutatása. A program legfőbb célja: kitekintést adni, megismertetni, elfogadtatni a diákokkal más népek (itt a tágabb környezetünk, Európa német nyelven beszélő népeinek) szokásait, kultúráját. Az országismereti tudnivalók mellett a diákok számára érzékelhetővé válik az idegen nyelv tanulásának jelentősége, a más népcsoportokkal való tartalmas együttélés fontossága. A nemzetiségi népcsoportok hagyományainak elfogadása mellett igénnyé válik saját lakóhelyük és tágabb környezetük hagyományainak, szokásainak felelevenítése és megőrzése.A tánccsoport műsorát követően a diákok ízelítőt kaptak a német nyelvterület országainak étkezési kultúrájából, megkóstolhatták az egyes országokra jellemző ételeket.németkéri tánccsoport bemutatóját
    • 4. Csütörtökön Miklósi településről érkező meghívott vendégek bemutatták a németajkú lakosság hagyományait, szokásaikat. Népviseletbe öltözve idézték fel a hagyományokat, meséltek anekdotákat, német dalokat énekeltek a diákoknak. Az előadás végén a tanulók megkóstolhatták a vendégek által hozott hagyományőrző ételeket.
    • 5. Pénteken filmvetítés volt az osztályokban a „Berlini Fal” lebontásának évfordulója alkalmából.
    • A témahét további tevékenységei:
      • A hét folyamán a tanulók megtekinthették azokat a kiállításokat, amelyeket a folyosókon lévő faliújságokon és tárlókban helyeztek el a kollégák. Ezekhez kapcsolódóan különböző feladatokat kaptak a gyerekek. A legjobb eredményt elérőket apró meglepetésekkel vagy éppen érdemjegyekkel jutalmazták a pedagógusok.
      • Ezek mellett a német nyelvórákon is igyekeztek a kollégák minél több játékos feladatot adni, valamint fordítóversenyt, főzőversenyt és rajzversenyt is hirdettek a témahéthez kapcsolódóan.
      • Magyar nyelv és irodalom, valamint társadalomismeret órákon is igyekeztek a kollégák a témahéthez kapcsolódni:
        Őri Viktória: az 1/9/B osztállyal egy 20. századi osztrák novellát dolgoztunk fel (Alois Brandstetter: Apa), egy szövegértési feladatot oldottunk meg közösen a bécsi Heuriger-ekről; valamint Markus Zusak: A könyvtolvaj című regényéből készült filmet néztük meg. A 2/10/B osztállyal szintén egy 20. századi osztrák novellát olvastunk (Wolfgang Bauer: Wolfi bűnügyi magazinja) és dolgoztunk fel közösen, illetve, mivel az osztályban mindenki németet tanul, a magyar és a német nyelvtan főbb, számukra is ismert sajátosságait beszéltük át. Úgy gondolom, kifejezetten hasznos volt számukra ez az egy hét, hiszen olyan novellákkal illetve filmmel találkoztak anyanyelv és kommunikáció órán, amit előtte nem ismertek, ezáltal ismeretük bővült, és megtörtént a nyelvi- és érzelmi kompetenciafejlesztés is.
        Kalóz Renáta: társadalomismeret órán az 1/9/A osztály diákjai Németország történelmével, államszervezetével és közigazgatásával ismerkedtek meg, majd a következő tanórán egy topográfiai feladatokat tartalmazó feladatlap segítségével mérték össze tudásukat. A magyar - kommunikáció órán – a 3/11/A osztályos tanulók – a témahét során átélt élményeiket (kirándulás, előadás) fogalmazták meg rövid tudósítás formájában, majd a következő tanórán a német irodalom, folklór, Nobel-díjasok és géniuszok, valamint a német oktatási rendszer területén bővítették tudásukat. A tanórákon végzett tevékenységek során a tanulók nyitottabbá, érdeklődőbbé váltak egy másik nyelvterület népcsoportjainak – történelmüknek, kultúrájuknak, tradícióiknak – megismerésére, értékeik, eredményeik megbecsülésére. A diákoknak a (édességjutalommal díjazott) topográfiai miniverseny nyerte el leginkább a tetszését.
        Vadas Éva: társadalomismeret órákon a tanulók megismerkedhettek Németország történetének legfontosabb eseményeivel, a német újraegyesítés folyamatával, benne Magyarország szerepével. Digitális és hagyományos térképeken tanulmányozhatták a német történelem eseményeit, illetve az egyes német tartományokat. A kommunikáció és anyanyelv órákon játékos nyelvi feladatokkal, szókincsfejlesztő gyakorlatokkal kapcsolódtunk a német témahét programsorozatához. A tanulók internetes kereső segítségével gyűjtöttek német eredetű szavakat, szövegértési feladatok segítségével ismerkedhettek az egyes német nyelvterületek népszokásaival, jellegzetes ételeivel.

Fotók a programról

Projekt oldala

IWIWGoogle bookmarkFacebook